1989-ben megalapította a Magyar Csipkekészítők Egyesületét, állandó résztvevője volt a Mesterségek Ünnepének. 17 hazai önálló és 30 csoportos kiállítása volt Európa szerte és Ausztráliában.
1987-től kutatta a történelmi csipkéket, később a csoportjával ezeket feldolgozta.
1991-ben megjelent a Csipkeverés Iskolája, rendszeresen publikált szaklapokban, 2010-ben jelent meg a Kézi csipkeverés alapjai, melynek szerkesztője és társszerzője volt.
1994-ben férjével és lányával megalapította az Aranycsipke díjat, 2006-tól van Csipke Ünnepe Bábolnán.
2003-tól a Mátray Ház Kft. Oktatási Intézményét vezette.
Számtalan kitüntetést és díjat kapott munkája elismeréseként. Néhány legfontosabb: Csipkekészítő Népi Iparművész, Király Zsiga díj, Bábolna Díszpolgára, Népművészet Mestere, Magyar Kézműves Remek díj.
Rengeteg tanítványa volt, ma már sokan közülük sikeres oktatók, szakkörvezetők, Aranycsipke díjasok, van népi iparművész, és népművészet mestere is.
A Lovagrend jelképe a farkával önmagát megfojtó, azaz önmagát feláldozó sárkány, ez a téma több alkotót megihletett. Megtudtuk, hogy Magdi boldog volt, mert szép munkák érkeztek, mostanra látta beérni a gyümölcsöt, és most először látta a céhek együttműködését is. Külön öröm volt számára, hogy tanítványai is pályáztak.
A díjakat Dr. Mátray Árpád és Mátray Gyöngyi alapítók adták át.
A Sárkány Lovagrend– jelképét, a sárkányt jelenítette meg vert csipke technikával, fekete zászlóra applikálva.
Minden díjazottnak és pályázónak gratulálunk!
A Díjkiosztót követően Zsigmond és kora az öltözetek tükrében-című, képekkel gazdagon bemutatott előadást hallhattunk a kor divatjáról F. Dózsa Katalin művészettörténésztől.
A nap hátralévő részében és vasárnap is munkabemutatót tartottunk. Már hagyomány, hogy minden alkalommal meghívott oktatók segítségével tanulhattunk egy új mintát, vagy technikát.
Cz. Tóth Hajnalka, hímző, Népművészet Mestere bemutatkozott csipkeelőképekkel díszített, egyszerű keresztszemes, szálán varrott és színe-fonákoldalon keresztszem technikával készült gyönyörű munkáival. Ez utóbbi technikát lehetett nála elsajátítani.
Félegyházi Józsefné, csipkekészítő oktató egy szép, hullámos- cakkos szélű vert csipke készítését tanította az érdeklődőknek. A minta- egy gyönyörűséges úrasztal terítő és kehelytakaró- ott volt előttünk, illetve felettünk.
Vasárnap délután búcsúztunk Bábolnától. Útravalónak vigyük emlékbe Magdi hitvallását!
„A csipke a textilművesség királynője, aki mindig szolgál, és nem uralkodik.
Szolgál, mert finomságával kihangsúlyozza a textil szépségét, és a többi díszítő technikával összhangban megadja annak ünnepélyességét.
Szolgál, mert szépségével megmutatja a készítő dolgos kezek ügyességét és gazdájuk kitartó türelmét.
Nekünk csipkekészítőknek egész életünket e szolgálat hatja át és irányítja.
Egy több százórás munkával elkészült csipkecsoda maga a megbocsátó szeretet.”
Mátray Magdolna, Népművészet Mestere
