Negyedszázados jubileumon túl, idén 26. alkalommal találkoztunk a Budai Vár történelmi hangulatot árasztó falai közt, hogy bemutassuk a látogatóknak a kézműves szakmák fogásait.
Díszvendég Szlovénia volt, a kézművesek a Szavolyai Teraszon mutatták be hazájuk tradícióit. A csipkeverő stílusosan idriai csipkékkel mutatkozott be.
Az idei fesztivál kiemelt témája a Régi, ritka mesterségek. A 18 ritka mesterség közül sajnos akad, amit hazánkban csak egy- egy mester művel, utánpótlás híján ki fog halni.
Az Oroszlános udvarban bemutatkoztak a kályha-, és kemenceépítők, bútorfestők, kékfestők, könyvkötők, kötélverők, halászháló- készítők, pintér, kádár, gyertyakészítő, és a konyha tündérei: szappanfőző, mosó, mángorló, vasaló asszonyok. Érdemes volt megnézni munka közben a mestereket, mert ritkán adódik ilyen lehetőség. Egy kézműves nemcsak a saját szakmáját látja szépnek, de a hasonló, közeli, esetleg teljesen más anyagot használó mesterséget is értékeli. Részben a felhasznált motívumok miatt, másrészt a laikusnál jobban értékeli a kézzel készült egyedi darabokat. Ott jártamkor a berendezett konyhában éppen kelt a tészta a batyuhoz, elkészült a túrótöltelék, és bár meleg volt, jól befűtöttek a nagymamám féle négyfunkciós sparheltben.
A Sajtudvarban találkozhattunk a hazai kézműves sajtmesterek termékeivel, betekinthettünk a sajtkészítés rejtelmeibe, kedvünkre kóstolhattunk és vásárolhattunk a sokféle friss és érlelt, különféle ízesítésű, tehén és kecske sajtokból.
Az Etyeki Ödön- majorról érkezett a fesztivál sztárvendége: Ica, Miss 2011 tehénszépe, aki nemcsak szép, de a napi 45 l tejhozama is magas. Békésen tűrte a karám körül soha el nem fogyó látogatókat, az őt lerajzoló gyerekek rajzpályázaton vettek részt. Teje belekerült a frissen készült sajtba is.
Érkezz viseletben!- felhívásra a viseletben érkező látogatókat a Hunyadi Udvarban a fotóponton lefényképezték, a fotót emlékbe kapták, és a negyedik nap végén zsűri díjazta a legszebb, legötletesebb öltözetet.
A szervezők igyekeztek ebben az évben is gazdag programot összeállítani, a zene, tánc négy napon át keveredett a forgatag zajával.
Az Egyesületünk szép létszámmal vett részt a Mesterségek Ünnepén, fontosnak tartjuk a mesterség továbbadását, utánpótlás nevelést. Minden évben kicsit újítunk, bővítünk, hogy felkeltsük az érdeklődést a csipkekészítés iránt. Vert csipke mellett külön műhelyt alakítottunk ki az egyéb csipke technikáknak: varrott csipke, csomózott-, és varrott rece, hajócsipke számára. A Gyerekjátszóban rengeteg érdeklődő volt: fiúk és lányok, kicsik és nagyok egyaránt, gyakran testvérek, sőt egész családok ismerkedtek az alapverésekkel.
Egyesületünk Elnöke, Nagy Vincéné Marika ebben az évben is bemutatkozott a végzős csipkekészítő osztályával a Dózsa György utcában. A kézműves iskolák között bemutatták színvonalas munkáikat a látogatóknak. A többi napon az Egyesületünket „erősítették”.
Augusztus 20-án a légi parádét követően a Clark Ádám téren ünnepélyes kenyéráldás volt, majd a mesterek aratókoszorús felvonulása a Lánchídon át a Szent István Bazilikáig, ahol Erdő Péter bíboros megszentelte a mesterek kenyerét.
Este tűzijátékkal zárult a programsorozat.
A remek szervezésnek köszönhetően zökkenőmentesen ment a munka, mellette volt időnk nézelődni, vásárolni is. A nagy távolságok miatt sokan közülünk csak a rendezvényeken találkozunk. Jó társaságban, szerintem nagyon szép négy napot töltöttünk együtt.
