XXII. Magyar Csipkehét – Alsóőrs – 2010.07.25.-07.31.

Alsóőrs, Eőtvös Károly Művelődési Ház. Borongós esős vasárnap délelőtt van, de a ház mégis vidámsággal van tele. Az ország minden részéről érkeztek csipkések, hogy egy hetet együtt töltsenek az Alsóőrsi Csipkeműhely és Hebling Zsolt Alsóőrs polgármestere meghívására.
A kiállításra hozott csipkék felkerülnek paravánokra és kora délután már el kezdtük a munkát. Az idei év témája a Csornai menyecskekendők díszítményei, azon belül vert csipke és a höveji varrott csipke. Nagy Vincéné Marika köszöntötte az oktatókat és a résztvevőket.
Tüll csipke: gyakorlati vezető Bedő Istvánné Éva, csipkekészítő
Höveji pókolás:
gyakorlati vezető Véghné Lőrincz Ágnes, Népi Iparművész
Az oktatók bemutatták a csipkéket, választhattunk, ki melyikkel kezdi a munkát.
Tüll csipke: Bedő Istvánné Éva
A XVII. sz. végén alakult ki az elődje. Jellegzetessége a hatszögű alapháló.
Neve a franciaországi Tulle városából ered. Európa több országában is vertek tüllcsipkét. Hazánkba kereskedők révén jutott el, fő beszerzési helye Bécs volt. A Rábaköz viselete közül leggazdagabb a Kapuvári viselet és a Csornai menyecskekendő.
Éva 11 éve készíti a csipkét, kedvence a tüllcsipke. Az Egyesületünk vezetőségi tagja, és tagja a Duna- Tisza- közi Népművészeti Egyesületnek, melynek csipketáborát szervezi és vezeti.
A tüllcsipkét azért szereti, mert ez a csipke kívánja a legnagyobb rendet, szereti a rendet az életében, mindennapjaiban. Jelszava: rend a lelke mindennek. Akkor érzi jól magát. A kiállíttás egy része a Japán OIDFA kiálításra készült, tüllcsipkével díszített menyaszonyi ruha és fejdísz.
Éva három csipke mintát hozott: kezdő, középhaladó és haladók részére 27 pár orsós tüllcsipkét; legtöbben a kezdő mintát választották, de az sem volt túl egyszerű.

Höveji pókolás: Véghné Lőrincz  Ágnes
A höveji pókos varrott csipke népművészetünk fehér hímzései közül gazdag motívumaival emelkedik ki. A hagyomány szerint Pozsony környékén szolgáló Horváth Borbála hozta a faluba az 1860-as években. Három kötényt tervezett, melyeket barátnőivel hímezte ki. Ez a három kötény volt az elindítója a Höveji csipkének. A pókos csipke díszítő formái változatosak, mintáiban a virágos rét majd minden virága szerepel. A pókos bekötések höveji eredetűek.
Ágnes Hövejen született, a csipke készítését édesanyjától és anyai nagyanyjától tanulta gyermekkora óta, aki szintén népi iparmüvész volt. Mindketten tanították a csipke készítését, a nagyanyja szépen rajzolt; mintarajzait ma is őrzi, belőlük merít ötletet. A hagyományt, melyet rá hagytak, hűségesen őrzi. Egyesületünk tagja, és a Győr- Sopron Megyei Kisalföld Népművészeti Egyesületnek és a Kisalföld Kultúrájáért Egyesületnek is. Munkái jelenleg a Vajdahunyad Várában és Zalaegerszegen  kiállításon láthatók. Egyénileg oktat, most először tanított csoportot.
Ágnes is több mintát hozott, sokan választották a pókolást is.
Mindkét oktató rendkívüli türelemmel, fáradhatatlanul dolgozott, segített megállás nélkül. Szerencsére nagy volt az érdeklődés; több, mint 45 csipkés közül sokan mindkét csipkét megtanulták. 
Hétfőn este a kiállítás megnyitóján Nagy Vincéné Marika elnök ünnepélyesen köszöntötte a vendégeket. Sashegyi Ildikó, a művelődési ház vezetője üdvözölte a csipkéseket; majd Hebling Zsolt, Alsóőrs polgármestere kedves köszöntő szavai után megnyitotta a kiállítást. Szuper Miklósné Judit, az Alsóőrsi Csipkeműhely vezetője bemutatta a műhely tagjait, ezután Decsiné Kis Márta Csengő csipke című versét adta elő.
Nagy Vincéné Marika megragadta az alkalmat, hogy elmondja, a Japán Kobe városában rendezett OIDFA kiálíttás első helyezettje Regős Lídia menyasszonyi kalappal és stólával, és a harmadik helyezést Túrós Istvánné Éva menyaszonyi ruhával és kiegészítőivel, magyar csipkekészítők nyerték meg. Gratulált a gyönyörű alkotásokhoz, a szép eredményhez, igazán büszkék lehetünk rájuk. Meg kell említeni a többi pályázó nevét is, mert bár nem nyertek, gyönyörű munkákat készítettek: Bedő Istvánné Éva, Tóth Béláné Terike, Kovács Istvánné Rozika, Fenes Márta, Kovács Marika. Túrós Éva a Kobe-ban és a lengyelországi Bobowában  készített képekből vetítést tartott, így osztva meg velünk az élményeket.
Szuper Miklósné Judit Gránátalma-díjas Népi Iparművész hímző, csipkekészítő, mézeskalács készítő. Nyolc éve vezeti a szakkört. Tagjai Alsóőrs, és környéke ügyes kezű csipkései.  Főleg Balatonendrédi és Karcagi csipkét készítenek. Elmondta, hogy önkormányzati támogatással működnek, 2010-ben létrehoztak egy alapítványt- „Az Európai Magyar Népművészetért“. Nagyon sok tervük van, táborok szervezése, fiatalokkal és gyermekekkel való foglakozás. Legfőbb célja hímzés és csipke tervezést tanítani. Egyesületünk tagja, jelenleg a Magyar kézművesség 2010, „Kézművesség az Egyházművészetben“ a Vajdahunyad Várban, a pécsi Dóm Múzeumban, Balatonendréden, és ősszel az Élő népművészet című kiállításon láthatják a műhely munkáit.
A munka mellett jutott idő szórakozásra is. Egy délutánn Tarnai Viktória alsóőrsi csipkekészítő megmutatta a falu nevezetességeit: a katolikus templomot, a  XIII. sz.-ban épült református műemléktemplomot, és a XV. sz.-i Török házat, gyönyörködtünk a szép kilátásban. Megnéztük a permi vöröskő bánya helyén létesített amfiteátrumot, és Judit férje, Szuper Miklós hajókirándulást szervezett. Megmutatta Alsóőrsöt Balaton felől, nagyszerű élmény volt. Kedvezett a jó idő a fürdőzésnek is.
Mindenki jól érezte magát, a helyi óvoda dolgozói finom ételekkel, a polgármester apró figyelmességekkel kényeztetett minket
.
Köszönet mindenkinek, aki részt vett a szervezésben és a lebonyolításban.
Szombaton elindultunk hazafelé, útravalóul kaptuk Alsóőrs szlogenjét:
„Alsóőrs vár, marasztal, visszavár!“

Takács Ludmila

A bejegyzés kategóriája: Cikkek
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?