Ebben az évben a gazdag történelemmel rendelkező Sárospatakra szólt a meghívás. Árpádházi Szent Erzsébet szülővárosa, Lorántffy Zsuzsanna hozományaként a Rákócziak birtokközpontja volt négy generáción át. Reneszánsz vár, híres Református Kollégium és Nagykönyvtár, érdekes előadás, múzeumlátogatás, kirándulás Tállyára- gazdag program várta a jelentkezőket. A csipkehét témája: Az úri hímzések és úri hímzéseket díszítő pamut és fémszálas csipkék.
A helyszín és a témaválasztás is jónak bizonyult, ezt bizonyítja a jelentkezők magas száma. Egyesületünk tagjai mellett a helyi csipkések és hímzők, valamint a Hagyományok Háza végzős csipkekészítő osztálya, összesen 68 fő vett részt a rendezvényen.
A Sárospataki Református Kollégiumban Nagy Vincéné népi iparművész, egyesületünk elnöke köszöntötte a vendégeket és a csipkéseket. Dr. Fodorné Dr. Nagy Sarolta professzor beszédében gyönyörűen szólt a csipkékről és a kézimunkáról, majd megnyitotta a kiállítást.
Nagy Vincéné Marika bemutatta mindkét oktatót, Karmanóczki Jánosné a csipkekészítést, Koscsó Istvánné az úri hímzést tanította.
Karmanóczki Jánosné, Irénke csipkeoktató Székesfehérváron él. 1992-ben ment nyugdíjba, ekkor kezdet csipkét tanulni Jakab Andrásnétól, és a helyi szakkörbe járni. 1996-ban vette át a Fehérvári Csipkebokor vezetését, azóta minden évben megrendezik a Fehérvári Csipkehetet. 2009-ig volt szakkörvezető, de ez év januártól ismét az Ö irányításával, 12 fővel új helyen, a Király Kútja Házban folytatja. Évente 2-3 kiállításra és pályázatra készülnek, számos elismerésben volt részük. Irénke harmadik alkalommal oktat az Országos Csipkehéten: 2009-ben Esztergomban a fémszálas csipkét, 2012-ben Szolnokon a kitöltő hálókat tanította. Szívesen és nagy türelemmel adja át tudását. Kedvence a finom, vékony szálból készült csipke.
Ez alkalommal is igényes, szép mintákkal készült, mindenki saját ízlésének megfelelőt választott, és pamut-, ezüst- vagy aranyszálból készítette, esetleg skófiummal díszítette.
Koscsó Istvánné Zsuzsa hímző népi iparművész Sárospatakon él 40 éve. A hímzés és a kézimunka gyerekkora óta érdekli. Szakmája textilipari, és a ruhaiparban dolgozott. Békéscsabán végezte a gépi és kézi hímző és szakoktatói képzést, az úri hímzést Schneider Imréné Éva nénitől tanulta. 2009-óta vezeti a helyi szakkört, 2010-ben vették fel a Lorántffy Zsuzsanna Hímző műhely nevet. Legfőbb feladatuk az értékmentés, oktatás, az utókor számára átadni a tudást. Fontos, hogy ezt magas fokon, mesteri szinten tegyék. Jelenleg 16 tagja van a hímző műhelynek, ebből 5 népi iparművész. Országos kiállításokon, pályázatokon vesznek részt, szép helyezéseket érnek el.
Zsuzsa négy előnyomott mintát hozott, az úri hímzéshez használható színekből választhattunk, arannyal, ezüsttel kiegészítve. 28 féle öltés használható, ezek többsége szálszámolásos technikával készül. Sok tanácsot kaptunk a minta, szín és anyagválasztással kapcsolatban.
Az oktatás az 1531-ben alapított Református Kollégiumban volt; az évszázadok során számos híres diákja és tanára volt. Most egy hétig mi is „pataki diákok” lehettünk.
Vasárnap bemutatót tartottunk a vár udvarán, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi család uralma alatt élte. A Bodrog partján álló Vöröstorony, a Lorántffy- szárny, Sub Rosa terem- mind fontos történelmi események színhelye volt. A vár közelében van a gótikus katolikus vártemplom, a Szent Erzsébet Ház és egy ágyúöntő műhely.
Közös programként meglátogattuk a Kollégium udvarán lévő Múzeumot, a Berna-sort. Rádainé Bodnár Katalin textilrestaurátor részletesen bemutatta a kiállított textíliákat, melyek csak töredéke a 300 darabos gyűjteménynek. 6 úrasztal terítő maradt fent Lorántffy Zsuzsanna Hímző műhelyéből. Lehetőségünk nyílt közelről megnézni, fotózni a terítőket, és Katalin kiscsoportoknak bemutatta a restaurátor műhelyt, a munkáját lépésről lépésre.
A Kollégiumi Nagykönyvtár gyűjteményében számos értékes, főleg adományokból származó egyedi darabokat láthattunk. A díszteremben csak 80 ezer kötet van, a többi, közel 500 ezer raktárakban van elhelyezve. Betekinthettünk a könyvrestaurátor műhelybe is.
Kedden délután Tállyára kirándultunk, az Alkotóházban Schneider Imréné Éva néni, Népművészet Mestere fogadott nagy szeretettel. A Hegyaljai Népművészeti Egyesület vezetője Déryné Érsek Ágnes mesélt a falu történelméről, a híres borairól. Éva néni bemutatta a kiállítást, csodálatos úri hímzéseket láttunk; sokat mesélt, 88 évesen még mindig friss és aktív.
Következő nap Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter néprajzkutató, teológus, múzeumigazgató, a Lorántffy Zsuzsanna hagyaték kezelője előadásában a református úrasztali terítőket mutatta be. Rádainé Bodnár Katalinnal közösen feldolgozták a Sárospataki Református Kollégium Múzeumának úri hímzéses úrasztali terítőit, a könyvet a bemutató után meg lehetett vásárolni. Év végére készül el a kétkötetes mintagyűjtemény
Délután közösen megnéztük az 1781-ben felszentelt, 1500 hívőt befogadó református templomot, Dr Fodor Ferenc lelkész tájékoztatott minket a református gyülekezetről, a templom építéséről és a sárospataki hitéletről.
Koscsóné Zsuzsa megmutatta a Makovecz Imre tervezte Művelődési házat, a róla elnevezett főteret, szemben a Comenius Tanítóképző Főiskola díszes reneszánsz épületével. Minden lépés egy darab történelem. Több százéves fák, Iskolakert a szobraival, Bibliai kert a növényritkaságaival. Béke, nyugalom és harmónia. Ez jellemzi az itt töltött hetet. Aki eljött, maradandó élményekkel távozott.
Köszönjük Dr. Fodorné Dr. Nagy Saroltának, aki meghívta az Egyesületet Sárospatakra. Köszönjük Nagy Vincéné Marikának, hogy megszervezte a hetet, Dr. Füsti Molnár Szilveszter rektor úrnak, hogy helyet biztosított számunkra, a múzeum, a könyvtár munkatársainak, az előadónak, az oktatóknak, és mindenkinek, aki segített, időt, energiát, áldozott ránk.
Tartalmas, szép hetet töltöttünk Sárospatakon!
Takácsné Bistricka Ludmilla
